A n�kr�l...
Mama mi�rt s�rsz? - k�rdezi a kisfi� az �desanyj�t: - Mert �n n� vagyok - v�laszolt a az asszony. - Ezt nem �rtem! - mondja a kisfi� - �s ezt soha nem is fogod meg�rteni - v�laszolta gyermek�t �t�lelve az anya. K�s�bb megk�rdezte a fi�cska az �desapj�t is. - Papa, mi�rt s�r a mama l�tsz�lag minden ok n�lk�l? - Minden n� ok n�lk�l s�r. - Ez volt minden, amit az apa v�laszolt. A fi�cska feln�tt, f�rfi lett, �s m�g mindig kereste a v�laszt, vajon mi�rt s�rnak id�k�z�nk�nt a n�k. Egyszer megk�rdezte a Legfels�bb Hatalmat. - Mondd Aty�m, mi�rt s�rnak a n�k olyan k�nnyen? Az Atya elgondolkozva v�laszolt: - Amikor a n�t teremtettem, valami k�l�nlegeset alkottam. Oly er�ss� tettem a v�ll�t, hogy a vil�g terheit elb�rja, m�gis oly gyeng�dd�, hogy vigasztal�st is tudjon adni. Oly bels� er�t adtam neki, ami lehet�v� teszi, hogy akkor is tov�bb menjen, amikor m�r mindenki m�s feladja, hogy a betegs�gek �s a b�nat idej�n is ell�ssa csal�dj�t panaszkod�s n�lk�l. Oly m�ly �rz�seket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig �s minden k�r�lm�nyek k�z�tt szereti, m�g akkor is, ha a gyermek �t m�lyen megb�ntotta. Oly er�t adtam neki, mellyel a f�rj�t minden hib�j�val egy�tt szereti �s elviseli, �s az�rt alkottam a f�rfi oldalbord�j�b�l, hogy vigy�zzon f�rje sz�v�re. Oly b�lcsess�get adtam neki, hogy tudja egy j� f�rj soha nem s�rti meg a feles�g�t, m�gis n�ha pr�b�ra tesz a n� �rz�seit, hat�rozotts�g�t �s kitart�s�t, hogy szikla szil�rdan f�rje mellett �ll-e? �s v�gezet�l k�nnyeket is adtam neki, hogy s�rhasson. A k�nnyek kiz�r�lag csak az �v�i, �s annyit haszn�l bel�l�k, amennyire csak sz�ks�ge van. L�tod: Egy n� sz�ps�ge teh�t nem a ruh�j�t�l f�gg, amit �ppen visel, vagy az alakj�t�l amilyen az � form�ss�ga, de m�g nem is att�l ahogyan a haj�t viseli. Egy n� sz�ps�g�t szemeiben ismered fel, mert az a sz�ve kapuja, ahol a szeretet lakozik.